A Győrben megkezdett szakmai tapasztalatcsere ezúttal az osztrák partnernél folytatódott. A Széchenyi István Egyetem Egészsés-és Sporttudományi Kara, és a Győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény munkatársait kétnapos program várta Grazban, amely a városi klímaadaptációt több oldalról mutatta be. A találkozó a Városházán kezdődött, ahol a projekt következő feladatairól szóló egyeztetés mellett a résztvevők Graz klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívásaiba és megoldásaiba is betekintést kaptak.

Ennek egyik legérdekesebb példája a város Klímainformációs Rendszere (KIS – Climate Information System) volt. Dr. Martin Jury és Dipl.-Ing. Dr. Andrea Prutsch bemutatta, hogyan kapcsolják össze Grazban a meteorológiai méréseket, hőtérképeket, térinformatikai adatokat és különböző modellezéseket. A rendszer segítségével többek között a városi hőszigetek, a hőterhelés és a sérülékeny területek is azonosíthatók, az eredmények pedig közvetlenül támogatják a várostervezést. A bemutatott mérések azt is érzékeltették, milyen sokat számít egy-egy városi felület: a vizsgált természetes és műfüves területek felszíni hőmérséklete között például közel 20 Celsius-fokos különbséget is mértek.

A klímaadatok után maga Graz került fókuszba. A Schlossbergről a város klimatikus adottságait, a Mura két oldalának sajátosságait és a hőterhelés szempontjából érzékeny területeket tekintették át, majd több városrészt gyalogosan is bejártak. A szakmai séta során már az is láthatóvá vált, hogy a városi hőség kérdése szorosan összekapcsolódik azzal, kik élnek az érintett területeken, és mennyire képesek alkalmazkodni a szélsőséges hőséghez.

Ezt a társadalmi és egészségügyi nézőpontot egészítették ki a helyi intézménylátogatások. A résztvevők felkeresték a VinziNestet, amely nehéz szociális helyzetben, illetve hajléktalanságban élő emberek számára nyújt segítséget, majd a Marienambulanz klinikai és szociális központban olyan alacsony küszöbű egészségügyi ellátási gyakorlatot ismerhettek meg, amely a hagyományos egészségügyi szolgáltatásokhoz nehezebben hozzáférő embereket is eléri. A Geriatrische Gesundheitszentren der Stadt Graz látogatása az időskorúak ellátására és az idősödő népességet érintő kihívásokra irányította a figyelmet.

A társadalmi fenntarthatóság más formában is végigkísérte a programot. Az isop az integráció, az oktatás és a társadalmi részvétel támogatásán dolgozik, míg a Heidenspass upcycling designműhelyként és szociális projektként nehéz élethelyzetben lévő fiatalok számára kínál lehetőséget a munkába való bekapcsolódásra.

A két nap így jól érzékeltette, hogy egy hőségtűrő város kialakítása jóval többet jelent a hőszigetek mérséklésénél. Nemcsak azt kell ismerni, hol alakulnak ki a leginkább terhelt területek, hanem azt is, kik élnek ott, milyen egészségügyi és társadalmi kockázatokkal szembesülnek, és milyen helyi szolgáltatások segíthetik őket az alkalmazkodásban. Graz Klímainformációs Rendszere is ezt a komplex szemléletet támogatja: a városi klíma vizsgálata mellett az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira is figyelmet fordít.

A Grazban megismert megoldások és tapasztalatok már a Heat-Resilient Cities projekt következő szakaszát készítik elő: a partnerek a pilotterületek kijelölésén és a helyi kutatási kérdések pontosításán dolgoznak, tovább építve a Győrben megkezdett közös munkát.