Az Interreg Ausztria–Magyarország Együttműködési Program támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy tudományosan megalapozott, a gyakorlatban is alkalmazható válaszokat dolgozzon ki a klímaváltozás városi következményeire. A kezdeményezés vezető partnere Graz városa, magyar oldalon pedig a Széchenyi István Egyetem és az EESZI Győr vesz részt a munkában. A projekt kiemelten foglalkozik a hőhullámoknak fokozottan kitett társadalmi csoportok védelmével, a városi hőszigethatás mérséklésével, valamint a helyi intézményi és közösségi alkalmazkodóképesség fejlesztésével.

A győri tanulmányút célja az volt, hogy a projektpartnerek közvetlenül is megismerjék a város klímaadaptációs, szociális és intézményi adottságait, valamint azokat a helyi jó gyakorlatokat, amelyek a későbbi beavatkozások és kutatási feladatok alapját képezhetik.
A program első napján a delegációt Dr. Tóth Péter, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere fogadta a Városházán. A Városháza tornyában tartott interaktív előadásában bemutatta Győr lakossági, területi és gazdasági sajátosságait, valamint azokat a településszerkezeti és fejlesztési adottságokat, amelyek a klímaadaptációs intézkedések tervezése szempontjából is meghatározóak.

Ezt követően a résztvevők Győr szociális ellátórendszerével és szociálpolitikai működésével ismerkedtek meg. Az előadás kiemelte a hátrányos helyzetű és sérülékeny társadalmi csoportokat, valamint azokat az intézményi beavatkozási lehetőségeket, amelyek a hőhullámok idején különösen fontos szerepet tölthetnek be. A projekt szempontjából mindez azért lényeges, mert a klímaváltozás egészségügyi hatásai nem egyformán érintik a városi lakosság különböző csoportjait: az idősek, az egyedül élők, a krónikus betegséggel élők vagy a nehezebben elérhető társadalmi csoportok fokozott figyelmet igényelnek.

A délelőtti szakmai programban Győr klímastratégiája is bemutatásra került. Macher Gergely Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatósági Tanszékének munkatársa a város klímaadaptációs célkitűzéseiről és klímavédelmi víziójáról tartott előadást. A prezentáció a városi környezet fejlesztése, a hőterhelés mérséklése, a zöld- és kék infrastruktúra szerepe, valamint a lakossági sérülékenység csökkentése szempontjából mutatta be a stratégiai irányokat. A programhoz a Terasz Csoport Egyesület szakmai előadása is kapcsolódott.

A közös ebédet követően a grazi és győri szakemberek az EESZI több telephelyét is felkeresték. A Semmelweis utcai Idősek Klubja, a Répce utcai Időskorúak Gondozóháza, a Répce utcai Idősek Klubja és Gondozási Központ, valamint az Otthon utcai Idősek Klubja működésének megismerése lehetőséget adott arra, hogy a partnerek a gyakorlatban is lássák az időseket és demens személyeket támogató helyi ellátási formákat. A helyszínbejárások fontos tapasztalatokat nyújtottak arról, hogy a szociális ellátórendszer milyen szerepet tölthet be a hőségkockázatok azonosításában, a célcsoportok elérésében és a megelőző intézkedések közvetítésében.

Az első nap programja Győr belvárosának szakmai bemutatásával zárult. A városvezetést Dr. Printz-Markó Erzsébet, a karunk, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának munkatársa tartotta, aki a történeti és kulturális értékek mellett a városi térhasználat, a közösségi terek és a helyi környezeti adottságok projekt szempontjából is releváns összefüggéseire irányította rá a figyelmet.

A tanulmányút második napján a Széchenyi István Egyetemen Innovációs Parkjában, egy szakmai workshopra került sor, amelynek középpontjában a projekttervezés, a módszertani előkészítés és a jövőbeli kutatási irányok egyeztetése állt. A résztvevők áttekintették az aktuális feladatokat, a grazi tapasztalatokat és jó gyakorlatokat, valamint a lehetséges adatgyűjtési és értékelési módszereket.

A Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának kutatói több lehetséges kutatási irányt is bemutattak. Ezek a környezet-egészségügyi tudatosság, a hőhullámokkal kapcsolatos kockázatészlelés, az időskori sérülékenység, a lakossági alkalmazkodóképesség, valamint az intézményi és közösségi beavatkozások hatásának vizsgálatához kapcsolódnak. A bemutatott témák közös célja, hogy a projekt során megvalósuló intézkedések mérhető és értékelhető kutatási eredményekre is épüljenek.
A szakmai délelőttöt követően a résztvevők ellátogattak a Széchenyi István Egyetem Hőkamera laborjába. A laborlátogatás során, Bedő Anett és dr. Kókai Eszter, a Környezeti Labor vezetőinek szakmai közreműködésével, a partnerek megismerhették azokat a mérési lehetőségeket, amelyek a városi környezeti terhelések, a hőmérsékleti viszonyok és a hőségadaptációs beavatkozások vizsgálatában is hasznosíthatók.

A program az EESZI Kálóczy téri Idősek Otthonában és a Nyugdíjas Garzonházban folytatódott, majd a résztvevők felkeresték a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr két telephelyét: A FOGADÓ adománykezelő központot és az adyvárosi Közösségi Kávézót. A látogatások rámutattak arra, hogy a hőségadaptációban nemcsak az egészségügyi és szociális intézményeknek, hanem a helyi közösségi tereknek és alacsonyküszöbű szolgáltatásoknak is fontos szerepük lehet.

A tanulmányút egyik legfontosabb szakmai tanulsága, hogy a városi hőségre adott válaszok csak több szakterület együttműködésével lehetnek eredményesek. A zöldfelületek növelése, a kék infrastruktúra fejlesztése, a hűsítő pontok kialakítása, az árnyékolástechnikai megoldások korszerűsítése és az ivóvíz-hozzáférés biztosítása a közterületeken közvetlenül hozzájárulhat a városlakók életminőségének javításához. Ugyanakkor a fizikai környezet fejlesztése mellett elengedhetetlen a sérülékeny csoportok célzott elérése, a lakossági tájékoztatás erősítése és az intézményi együttműködések összehangolása is.

A kétnapos győri program megalapozta a projekt következő szakaszát, amelyben a kutatási irányok pontosítása, a közös adatgyűjtési és hatásértékelési módszerek kialakítása, valamint a célcsoport-specifikus beavatkozások előkészítése kerül előtérbe. A Heat Resilient Cities projekt következő fontos állomása a grazi tanulmányút lesz, ahol a győri szakemberek az osztrák partner klímastratégiáját és már működő klímaadaptációs megoldásait ismerhetik meg.