A nyári hónapokban sem állt meg a tudományos élet az Egészség- és Sporttudományi Karon: oktatóink és kutatóink hazai és nemzetközi konferenciákon mutatták be legfrissebb eredményeiket, kapcsolódtak be szakmai párbeszédekbe és képviselték karunkat a tudományos közösségben. #ESKOnTour sorozatunkban megmutatjuk, merre jártak és milyen kutatási kérdésekkel foglalkoztak a nyár folyamán. Első állomásunk Temesvár, ahol öt napon át a sport- és teljesítménypszichológiáé volt a főszerep.

A FEPSAC 2026 nemzetközi szakmai közösségében az Egészség- és Sporttudományi Kart Prof. Dr. Szabó Attila, Dr. Boda-Ujlaki Judit és Dr. Lénárt Ágota képviselte. A konferencia meghívott keynote előadói között szerepelt Prof. Dr. Petróczi Andrea, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora is, aki a doppingellenes kutatások nemzetközileg elismert szakembere. Munkájában a „tiszta sport” jelentését, a doppingellenes szabályozások sportolókra gyakorolt hatását, a sportolói sérülékenységet, valamint az értékek és a személyes integritás szerepét is vizsgálja.

Az ESK kutatói három egészen eltérő oldalról közelítették meg a sportpszichológia aktuális kérdéseit. Prof. Dr. Szabó Attila, Járai Róbert, Tóth Eliza és Ihász Ferenc azt vizsgálták, mit adhat a rendszeres, könnyű intenzitású mozgás az idősek számára. A 16 hetes programban 24, idősek otthonában élő, 66 és 89 év közötti résztvevő heti három alkalommal végzett testmozgást. A kutatók az egyes alkalmak előtt és után az érzelmi állapot, az aktivációs szint és a szívfrekvencia változásait is követték. A mozgásalkalmak után kedvező irányba változott a résztvevők érzelmi állapota és aktivációs szintje, miközben a program előrehaladtával a szívfrekvencia és az észlelt terhelés csökkenése fiziológiai alkalmazkodást jelzett. Az érzelmi előnyök mindeközben a 16 hét során fennmaradtak.

Más kérdést tett fel Dr. Boda-Ujlaki Judit, Török Lilla és Járai Róbert: vajon egy teljesítményhelyzethez kapcsolódó érzelem befolyásolhatja-e azt is, milyen gyorsan hozunk meg egy későbbi döntést? A 477 sportoló és nem sportoló részvételével végzett vizsgálatban a szégyen, a harag, a bűntudat és a büszkeség hatását vizsgálták a perceptuális döntéshozatalra. A különbség a szégyennél jelent meg: ebben a feltételben szignifikánsan lassabb reakcióidőt mértek a semleges állapothoz képest, míg a többi vizsgált érzelem esetében nem találtak szignifikáns eltérést. Érdekesség, hogy ez a hatás annak ellenére is megjelent, hogy a résztvevők önbeszámolói alapján a kiváltott érzelmi állapot nem különbözött szignifikánsan a semleges csoportétól. A kutatás így arra hívja fel a figyelmet, hogy a szégyen a tudatosan megélt érzelmi distressz hiányában is járhat kognitív „költséggel”.

A sportpszichológusi munka egy érzékeny, ugyanakkor egyre fontosabb területét helyezte középpontba Dr. Lénárt Ágota, Kaya Woytynowska és Dr. Boda-Ujlaki Judit posztere. Magyarországon 2017 óta valamennyi országos sportági szakszövetségnek rendelkeznie kell etikai kódexszel és gyermekvédelmi szabályzattal. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan látják az azóta eltelt időszak tapasztalatait maguk a sportpszichológusok. A 12 gyakorló szakember részvételével végzett fókuszcsoportban az általuk tapasztalt esetek mellett szóba kerültek a szakmai munka nehézségei, a jogi és szabályozási környezet, a társadalmi elvárások, valamint a szakemberek saját védelmének kérdései is.

A beszélgetésekből kirajzolódó kép szerint továbbra is szükség van egyértelműbb, bántalmazási esetekre vonatkozó protokollokra, átláthatóbb szervezeti működésre, valamint a sportpszichológusok mögött álló szakmai támogató rendszer erősítésére. Ebben a szupervíziónak, a jogi segítségnek és az érzelmi támogatásnak egyaránt szerepe lehet. A kutatás egyben azt is megmutatta, hogy a sportpszichológusok rendelkeznek a területhez szükséges ismeretekkel, tapasztalataik pedig fontos visszajelzést adhatnak a gyermekvédelmi szabályozás és a sportpszichológiai szolgáltatások további fejlesztéséhez.

Időskori jóllét, érzelmek és teljesítmény, gyermekvédelem, tiszta sport – Temesváron jól láthatóvá vált, milyen sokféle kérdés fér ma a sportpszichológia ernyője alá. A FEPSAC 2026-on bemutatott munkák egyúttal azt is megmutatták, hogy az Egészség- és Sporttudományi Karon folyó kutatások a laboratóriumi és elméleti kérdések mellett olyan problémákhoz is kapcsolódnak, amelyekkel sportolók, szakemberek és különböző életkorú közösségek a gyakorlatban találkoznak.

A konferenciáról további információ a FEPSAC 2026 hivatalos oldalán érhető el.